Mióta Magyarország az EU tagja, nekünk is viszonylag könnyű feltérképezni a nyugat-európai elektromos autó piacot. Ehhez nem kell sok mindent csinálni, elég csak valamelyik nemzetközi online portálra felmenni és németországi, hollandiai, olasz, francia és egyéb piacokról szinte korlátlan mennyiségben válogathatunk az elektromos autók közül. Velem is hasonló dolog történt, amikor is úgy döntöttem, hogy veszek egy ingyen töltős Tesla Model S-t.
Ezt megelőzően egy 3 éves Mercedes EQE-vel jártam, ami nagyon megszerettette velem az elektromos autó adta felhasználói élményt. Ezt az autót még 2024-ben Németországban vásároltam Salsburgtól egy néhány kilométerre Freiburg im Breisgau városában. A németekkel 100%-ban meg voltam elégedve. E-mailben sikerült mindent megbeszélni. Kirepültem, elmentem a szalonba, megmutatták az autót és végül egy néhány nap elteltével, miután megcsináltak minden kötelező szervízt az autón már utazhattam is haza. A gond csak az volt hogy mindezt karácsony előtt tettem és így az itthoni honosítási folyamat átcsúszott az új évre, ami nagyjából így 1 hónappal hosszabította meg az egész procedúrát.
A Mercedes EQE kaland
A Mercedes EQE nagyon jól muzsikált. Nagyjából 300-350 kilométert tudott az autópályán egy 100%-os töltéssel és hozta mindazt a prémium élményt amit a Mercedestől elvárunk. Mindaddig amíg meg nem állt és hajtáslánc hiba miatt el kellett vontatni alólam.
Az autót német Junge-Sterne garanciával vettem, így a magyarországi képviseletnél volt egy kicsi akadékoskodás a garanciális ügyintézéssel, hiszen a németek a magyarokra mutogattak, a magyarok pedig a németekre. De végül is sikerült megszereleni a kocsit. Ehhez nagyjából 1 hónapra volt szüksége a magyar szervíznek és önerőre elkértek még 180.000 forintot, ami természetesen hatalmas örömmel fizettem ki, hiszen visszakaptam az autót amit annyira élveztem használni.
Eddigre azonban kicsit megingott a bizalmam ebben a világmárkában és bár nagyon szerettem az EQE-t, úgy döntöttem, hogy eladom. Néhány hónapnyi hirdetés után meg is érkezett a vevő, megírtuk az adásvételi szerződést, majd én megkaptam a vételárat, a vevő pedig a kulcsokat és a forgalmit.
A Tesla álom kezdete
Ekkor elkezdtem keresgélni egyéb elektromos autó modellek között. Menet közben találkoztam egy régi ismerősünkkel aki Tesla Model S-t vezetett. Gondoltam kifaggatom a Model S lelki világáról.
Ő az autót használtként hozta be Norvégiából és menet közben még az ingyen töltés funkció is megmaradt neki. Sőt olyan szerencsés volt, hogy sikerült egy garanciális akkumulátor cserét is kisírni a Tesla-nál, így tulajdonképp egy tökéletes ingyen töltős Tesla Model S-t vett egy használt áráért. Az autó azóta is jól muzsikál neki.
A keresés és a félrevezetés
Elkezdtem tehát nézegetni a nyugat-európai piacot, hiszen nekem is megtetszett ez az ingyen töltős móka. Nagyon sok tapasztalatom nem volt még Teslákkal kapcsolatban, hiszen eddig még sosem volt autóm, leszámítva a Mercedes EQE-t.
Annyit tudtam hogy a 2015 előtt gyártott Tesla Model S mindegyike örök élet ingyen töltéssel kerül forgalomba és ennyi volt a kiindulópontom. Ez mint később kiderült hatalmas hiba volt és sikerült ügyesen az internet és a különböző MI ágensek segítségével félrevezetni magamat.
A kereséseim során tehát nem sokat optimalizáltam. Válasszuk ki a 2015 előtt gyártott Tesla Model S-eket, amik mondjuk maximum 200.000 kilométert futottak. Olyan nagyon sok kilométert azért nem akartam a kocsiba. Szóval így ki is listáztam párat, találtam Németországban, Hollandiában és Svájcban is.
Úgy voltam vele, hogy mivel még Hollandiában nem vettem kocsit, mehetnék oda és akkor meglátjuk ott milyen. A másik pozitívum még az volt, hogy ott elfogadtak készpénzt a kocsiért és akkor nem kell 24 órát várni amíg odaér a pénz ha mondjuk itthonról utalunk. Nem is szerettem volna ott megszállni. Az volt a tervem, hogy kirepülök és elhozom a kocsit.
Az út Hollandiába
Megvettem tehát repülőjegyemet Budapestről Eindhovenbe és betanultam néhány fontosabb kifejezést hollandul. Például:
- Mennyibe kerül a kocsi?
- Tud-e adni valamennyi kedvezményt?
- Biztosan jár-e ingyen töltés a kocsihoz?
Egy nap hajnalán elindultam Hollandiába autót venni. Kora reggel oda is értem Eindhovenbe, onnan biciklivel betekertem a vasútállomásra, majd felültem a vonatra. 2 átszállással kellett mennem a Goedman Automotive-hoz, akik Boskoop városában találhatók.
A vonat út nagyon kellemes volt, lehetett gyönyörködni a tájban. Ekkor még nem gyanítottam mi vár rám. Hollandia első ránézésre valóban idilli országnak tűnik és a holland emberek is kedvesnek tűnnek, bár nem tudom itt mennyire lehet általánosítani.
Érkezés a szalonba
Visszatérve a lényegre tehát, táskám tele pénzzel, felfokozott állapotban megérkezek a Goedman Automotive szalonba. Ezt megelőzően váltottunk pár e-mailt, amelyek keretében minden kérdésemmel kapcsolatban pozitívan válaszoltak:
- ✓ Minden rendben van a kocsival
- ✓ Természetesen ingyen töltés jár mellé
- ✓ Lehet készpénzzel fizetni
- ✓ Pár óra alatt elintézik az ideiglenes rendszámot
- ⚠ Ugyan nincs garancia a kocsira, de szuper állapotban van
A próbaút és az első gyanús jelek
Amikor odaérkeztem a szalonba egy fiatal(abb) holland hölgy fogadott és tudta is hogy ki vagyok hiszen sokat e-maileztünk. Elmondtam neki hogy az ingyen töltés nekem nagyon fontos, anélkül nem érdekel a kocsi. Mondta hogy persze megérti és természetesen ingyen töltés jár a kocsi mellé.
Ezek után szólt az emberének, hívjuk őt mondjuk Alinak, mert bár tudott hollandul, ő mint később kiderült nem Hollandiában született és hallhatóan elég jól ment neki az arab nyelv is. Szóval a szimpatikus holland kishölgy utasítja Ali-t hogy menjünk el egy körre a kocsival és próbáljuk ki hogy valóban ingyen töltős-e a kocsi.
Bepattantunk tehát a Teslába, Ali elvezetett a Tesla Supercharger-hez és feltettük tölteni. Közben persze ment a mellébeszélés:
„Ez milyen jó kocsi, ez sose romlik el, nem kell olajat cserélni hiszen elektromos..." és hasonló kamudumák.
Ekkor még nem fogtam gyanút hiszen úgy voltam vele, hogy ha a németek ilyen korrekt módon intézték az EQE-t, akkor ebben a másik jóléti államban is csupa becsületes ember van és minek gyanakodjak. Aztán később kiderült ez hatalmas hiba volt.
Visszatérve tehát a SUC-hoz, Ali feltette tölteni és közben felszámolt egy 0.1-0.2 euronyi összeget. Kicsit vakarta a fejét Ali, de mondta hogy majd visszamegyünk a szalonba és megkérdezzük a főnököt hogy mi van.
A kellemetlen felismerés
Vissza is mentünk és mondom valami nem stimmel mert számolt fel pénzt a SUC-nál amikor töltöttük. Mindeközben a szimpatikus holland hölgy eltűnt és jött Ali2, aki annak ellenére hogy nagyon szépen beszélt hollandul, szemmel láthatólag nem a holland DNS állományhoz tartozott és nála már voltak gondok a kedvességgel is. Ezen a ponton azonban még segítőkész volt.
Elkezdett telefonálgatni, felhívta a Tesla-t is, akik azt tanácsolták hogy nézzük meg mit ír a Tesla alkalmazás. Ebből elvileg egyértelműen kiderül hogy kell-e fizetni a töltésért vagy nem. Rendben, értettem az instrukciót, elkezdtem hozzáadni az autót az alkalmazáshoz hogy kiderüljön mi a helyzet.
Az alkalmazás problémája
Ezen a ponton viszont a Tesla kezdett el akadékoskodni, mondván hogy a tulajdonjogomat nem tudom egyértelműen igazolni. A helyzet:
- ⚠ Az előző holland tulajdonos nem távolította el a kocsit a saját fiókjából
- ⚠ Én pedig még nem vagyok tulajdonos hiszen nincs forgalmim
- ⚠ A Tesla így nem írja át a kocsit
- ⚠ A kereskedő pedig végül Elon Musk-ra hivatkozott hogy ilyen szar rendszert csinált
Az „ingyenes" töltés bizonyítéka?
Az volt továbbá az indok, hogy a Tesla SUC engedte tölteni és nem kellett fizetni senkinek hiszen se én, se Ali nem fizetett a töltésért. Ebből pedig az következik hogy ingyenes a töltés. Mit tudtam tenni, mint hittem nekik, sajnos őszintén bevallom nem vagyok egy nagy Tesla guru, nem tudtam hogy működik a kocsi, a töltés és az app.
Végül azt mondta Ali2 hogy vigyem el Magyarországra a kocsit, honosítsam és majd ha bejön az alkalmazásban akkor fogom látni hogy valóban ingyen lehet tölteni. Beleegyeztem, de megkérdeztem hogy ha kiderül hogy nem az, akkor visszahozhatom? Erre azt mondta Ali2 hogy tuti az.
Kicsit kezdtem unni az egészet, szóval úgy döntöttem hazaindulok.
Az igazság kiderül
Nagyjából az első németországi SUC-ig jutottam el, mire kezdett lemerülni, így úgy döntöttem itt megállok tölteni. Itt sajnos már letiltott hiszen az előző tulaj rájött hogy az ő pénzén kocsikázok, ez nem tetszett neki és eltávolította a bankkártyáját. Innentől kezdve nem volt ingyen töltős a kocsi.
Másnap visszamentem még 1 próbára, de akkor már még több Ali jelent meg a holland kereskedésben és mondták hogy ne próbálkozzak, így jártam.
A végső bizonyíték
Végül, mivel nem tudtam a Tesla alkalmazásban megjeleníteni a kocsit, úgy döntöttem elmegyek az amsterdami Tesla főhadiszállásra és ott járok utána. Ott elég segítőkészek voltak, és a korlátozott holland tudásom ellenére is végül megmutatták azt az admin panel-t amin egyértelműen látszott hogy nem ingyen töltős a kocsi.
A hazaút megkezdődik
Vettem egy nagy levegőt és úgy voltam vele, semmi gond, a lényeg hogy élek, biztos vertek át már mást nagyobb összeggel is. Induljuk tehát haza, minél előbb hiszen Hollandia azért jó messze van Budapesttől.
Egész jól haladtam eleinte. Mikor beléptem Németországba kicsit kapcsoltam a sebességen, gondoltam bírnia kell a kocsinak. Néhányszor megálltam tölteni és amíg töltött a kocsi aludtam. Töltés közben egészen furcsa hangokat adott ki, nem tudtam ezek mitől lehettek, de nem foglalkoztam velük sokat.
Eközben barátaim Észak-Lengyelországban Gdanskban nézték a várost és engem is hívtak. Nekem ez pont kapóra jött és még azon gondolkodtam be tudnék ugrani, időbe és kilométerbe is belefér, csak egy kicsit észak felé kell kanyarodni.
A katasztrófa közeleg
Ekkor kezdtek nehezedni a dolgok, hiszen reggel amikor nagyjából 100 kilométerre voltam Berlin előtt egy nagyobb gáz adása után elkezdte kiírni a rejtélyes hibaüzeneteket:
⚠ BMS_w035
⚠ DI_w126
⚠ Lehet hogy a következő beindítás során nem fogom tudni elindítani
⚠ Szervíz szükséges!
Ezek az üzenetek Németországban az autópálya kellős közepén elég kellementlenül értek hiszen németül nem tudok valami jól, illetve el se tudtam képzelni mit kell egy ilyen helyzetben csinálni. Lerobbanok egy német autópályán egy olyan holland autóval ami még nincs is a nevemen, csak egy holland-magyar kétnyelvű adásvételi van nálam…
A mentőterv
Annyit gyorsan megcsináltam hogy megnéztem hol van legközelebb Tesla szervíz. Szerencsére Berlinben nagyjából még 100 kilométerre pont volt egy nagy Tesla szervíz. Mennyi töltés volt még az autóban? Hát nem pont 100 kilométerre elegendő?
Na akkor vissza a sebességből, ki a külső sávba és 60-70-el akkor becsurgunk Berlinbe. Hálistennek sikeresen oda is értem, és csak egy néhány kamionost idegesítettem fel, akiknek 90-el kellett kikerülnie az én csúcsszuper Tesla Model S-emet, amit nemrég vettem.
Érkezés a berlini Tesla szervízbe
Amikor odaértem a szervízbe egyből mondtam a németeknek, hogy „gyerekek azonnal csináljatok helyet és valahova olyan helyre tegyük ahonnan legközelebb trélerrel fogjátok tudni elvinni". Én természetesen halálra izgultam magam hogy mi lesz most, a németek pedig természetesen mindenféle érzelem nélkül még a vállukat sem rántották meg és csak mutatták hogy na akkor oda állj be.
Ezek után bementem az ügyfélszolgálatra, elmondtam a 3 szavas némettudásom segítségével hogy mi van és hogy sajnos még nem jelent meg az autó a Tesla alkalmazásban sem. Mondták semmi gond, mindent meg fognak csinálni. Aztán persze ennek az ellenkezője lett, de az már egy másik story.
Hazaút repülővel
A lényeg hogy mondtam nekik hogy én most hazamegyek, majd nézzenek rá a kocsira aztán értesítsenek hogy mi a helyzet. Miután már 2 napja a kocsiban aludtam, Ali1 és Ali2 teljesen tönkretették az idegrendszeremet, másra sem vágytam minthogy hazamenjek és a saját ágyamban aludjak.
Felmentem tehát az internetre és vettem egy aznapi járatra jegyet Berlinből Budapestre. Természetesen nem volt közvetlen járat és csak párizsi átszállással tudtam hazajönni, ami még nagyjából 2 órát késett is, de ezek már közel nem voltak olyan erős stresszforrások mint a Model S.
Mivel már nem kellett vezetnem, ihattam egy sört a berlini repülőtéren és ehettem egy jó kolbászt, szóval végül is minden rosszban lehet valami jót találni! Mégis igaz a mondás.
A történet folytatása következik, hiszen ezzel még nincs vége!
